.
Fotó: Kalle Koponen Photography
.
Az üvegből készült karácsonyfadíszt egy német üvegfúvó dinasztia sarja, Hans Greiner találta fel valamikor a XIX. század elején-közepén. Azt nem tudni, pontosan melyik évben, de egy fennmaradt dokumentum szerint 1847-ben már javában folyt a gyártás a türingiai Lauschában üzemelő, 1597-ben alapított Glashütte Langeback nevű műhelyben, ahol addig lámpaburákat és üvegszemeket készítettek.
.
Glashütte Langeback, 1597
A biznisz nem ment túl jól akkoriban, a legenda szerint az ifjú Hansnak a kérdéses évben arra sem volt pénze, hogy a kor szokásainak megfelelően almát és diót vegyen a karácsonyfára. Volt viszont maradék üvegcsöve, hát azokból mintázta meg a gyümölcsöket és a csonthéjasokat. Kétlem, hogy pattogatott kukoricára se futotta volna, mindenesetre történelmet írt azzal, hogy a hagyományosan pattogatott kukoricából fűzött girlandot is üvegből reprodukálta: apró, üreges üveggömböket fújt, amiket gyöngyként fűzött egymás mellé.
.
Kb. 1850-ből
Az üvegdíszek beváltak, tartósabbak voltak a természetes díszeknél és szépen szórták a gyertyák fényét, így Hans újabb ötletekkel állt elő. Nagyobb mono-gömböket is készített a felfűzhetők mellett, és egyre finomította módszerét: műhelyében hamarosan agyagformákat használtak a fújáshoz, az eleinte színtelen díszeket pedig higannyal vagy ónnal, később ezüst-nitrát és cukros víz elegyével futtatták meg. A mintákat végül kézzel festették a gömbökre.
.
kb. 1860-ból
A műhelyben
A díszes gömbök, dió- és gyümölcsformák mellett hamarosan már minden elképzelhető figurát készítettek katonától harangig, krokodiltól kismadárig. Különösen kedveltek voltak a távoli tájakat idéző egzotikus motívumok. Amikor jól ment a bolt, nemcsak a műhelyben, a mester nagyszobájában is folyt a munka, amiben a család minden tagja részt vett, a legkisebbeket is beleértve.
.
.
1867-ben megkezdődött az üvegdíszek tömeggyártása, a csillogó karácsonyfadíszek pedig szép lassan meghódították Európát. Vitték magukkal a kivándorlók, és jelentkeztek az importőrök is. 1880-ban, németországi utazása során találkozott az üvegdíszekkel az amerikai F. W. Woolworth, aki egy vagyont keresett a New York-ba importált lauschai termékeken. A századfordulóra már 1000 üzletben árulta a német díszeket USA-szerte.
A II. világháború után előbb államosították, majd bezárták az NDK területén fekvő Lauscha üvegfúvó gyárait. Az újraegyesítés után az egykori gyárak többsége ismét beindult, a városban ma is 20 üvegfúvó műhely üzemel, köztük a Greiner leszármazottaké. A városban üvegmúzeum is működik.
.
Lauschai találmány a korszerű szemprotézis speciális anyaga, a kriolitüveg is, egy könnyű, krémfehér üvegfajta, ami más üvegeknél sokkal ellenállóbb a könnyel szemben. Bár egy időben a Glashütte is gyártott üvegszemet, erről az egyik szomszédos üvegműhely, a Ludwig Müller-Uri híresült el. Ha pedig kíváncsi valaki, hogy festettek az üvegszemek akkoriban, így:
.
1876.!
.
Napidal:
Utolsó kommentek: