Úgy terveztem, ahogy a legtöbben a szilveszteri posztban, én majd a háztáji első szülinapján foglalom össze a blog elmúlt évét. Mondjuk beteszek egy top akárhányat a legolvasottabb és legolvasatlanabb posztokból. Összefoglalom a nulláról szerzett blogtapasztalataimat, a látogatottság törvényszerűségeit, kidumálom a vadidegen, nyomulós PR-osok furcsa elképzeléseit. Elmondom, hogy blogként nincs élet Index ketrec és blog.hu ajánló, de főként Facebook nélkül. Meg hogy milyen hihetetlen helyekről érkeznek olvasók, és hogy eldobnátok a hajatokat, ha tudnátok, milyen keresőkifejezések alapján keverednek ide néha. Mentegetőzöm a blog kötött formátuma miatt. Esetleg csinálok egy troll-mérleget. Feltétlenül leírom majd, micsoda öröm minden egyes like, email, témaajánló, és mennyire sajnálom, hogy a csinos olvasottság ellenére alig jön komment.
Aztán kapcsoltam: mindez csak az én számomra érdekes. Ezért inkább csak megköszönöm, hogy olvastok. Remélem, jöttök idén is! Kommenteljetek, írjatok, javítsatok ki bátran. (UPDATE: aztán mégis készült egy összefoglaló.) Ami pedig a szülinapot illeti, valami olyasmit kívánok magamnak, mint a művészi kirakatdizájnjairól elhíresült Johanna Burke New York-i stúdióloftja. Gyárépület, betonfalak, vasablak, tér, kilátás, és növények...
Napidal:
Utolsó kommentek: