A windsori kastély Octagon termében január 8-ig bárki megnézheti, hogyan ünnepelte a karácsonyt Viktória királynő és családja. A kiállítás a grafomán királynő napló bejegyzései, feljegyzések, korabeli festmények és fényképek alapján az eredeti dekorral, dísztárgyakkal, étkészletekkel kelti életre a királyi család ünnepi hagyományait - köztük egy bizarr szokásukat is: ismeretlen oknál fogva karácsonyfákat aggattak a csillárok helyére. Egy vendég 1860-ban így írta le a látottakat: "A termeket a plafonról leakasztott csillárok helyére lógatott karácsonyfák világították be. A fákat bonbonok és rengeteg apró, színes gyertya díszítette, egyes fákat mintha részben hó borította volna."
A fenyőállítás szokását a közhiedelemmel ellentétben nem Viktória királynő imádott férje, a német Albert herceg ismertette meg az angolokkal, de a királyi pár tette népszerűvé. Mert hiába hozták magukkal a Németországból érkező királyok és betelepülők a szokást, a nép nem viseltetett elegendő szimpátiával a németek iránt ahhoz, hogy átvegye. Csak az arisztokrácia irigyelte el, de hiába állított fát már az 1790-es években a nagyi, III. György felesége, Charlotte is, ő sem írta felül az antipátiát. A népszerű Viktória királynőnek ez bezzeg egyetlen képpel sikerült: amikor 1846-ban az Illustrated London News c. lapban megjelent egy rézkarcról készült rajz, amin családjával a karácsonyfa előtt áll, gyakorlatilag egyik napról a másikra elterjedt a szokás.
1846
Ha az ünneplés külsőségeivel nem is Albert ismertette meg Viktóriát, a karácsonyt mindenképpen ő szerettette meg a királynővel. Nem csoda, Viktória rajongott a férjéért, aki ráadásul meg is adta a módját az ünneplésnek. Igyekezett olyan felejthetetlenné tenni a karácsonyokat a családja számára, amilyenekben neki volt része gyerekként Németországban. Évről évre maga választotta ki, hozta át Angliába és díszítette fel a fenyőt. Csak a családit, persze, a legnagyobbat, mert azon kívül még számtalan fát állíttatott a különböző termekben. Német szokás szerint szenteste ajándékozta meg egymást a család (de a szenteste mégse terjedt el a protestáns Angliában): a fa mellé az ajándékok számára külön asztalokat helyeztek, ezek közepére pedig további díszített fenyőket állítottak. Ha a lógatott fákról nem is, legalább ezekről több illusztráció, sőt fénykép is fennmaradt:
1845
1850
1851
1857
Osborne House, Durbar terem, 1890-es évek vége
Enni is szerettek. Az ünnepi vacsora este 9-kor kezdődött. Nem tudni, pontosan hány személyre főztek, de a feljegyzések szerint az egyik alkalomra a 10 órán keresztül nyárson sült 140 kilónyi marhahátszín mellé több száz kilónyi pulykát, jó pár bárányt és több tucat libát sütöttek. Csak a hagyományos angol karácsonyi édesség, a darált húsos pite töltelékébe 150 kg cukor, 37 kg mazsola, 27 kg narancs és citrom reszelt héja, 24 üveg brandy és 1 kg fahéj került. Az 1886-os karácsonyi menü például így nézett ki:
.jpg)
Az ünnepi asztal pedig valahogy így:
A kiállításon megtekinthető többek közt az a Minton féle "The Victoria Dessert Service" néven elhíresült 116 részes szervírozó készlet, amit maga a királynő vett az 1851-es világkiállításon, és aminek 69 darabját I. Ferenc Józsefnek ajándékozta.
Zárójelben jegyzem meg, hogy a családcentrikus királyi pár mindezek ellenére szívesebben töltötte az ünnepeket az Isle of Wright-on álló Osborne House-ban.
Osborne House, Isle of Wright
Innen, innen, innen, innen és innen.
Napidal:
...és muszáj megosztanom ezt a verziót is:
Utolsó kommentek: