.
A tulaj az interneten talált rá erre a Barcelona Eixample negyedében álló, 1930-ban épült neoklasszicista épületre, ami eredetileg a szomszédos épületekhez tartozó istálló volt, aztán óvóhely, majd nyomda, végül az enyészeté lett. Szerelem volt első látásra a komoly strukturális problémák, omladozó oszlopok, rothadó gerendák és repedő falak ellenére. Megvette, 8 hónappal és 40 konténernyi sittel később pedig már teljes pompájában tündökölt a 800m2-es ház.
A felújítást végző Invest Pedralbes Minim azt a feladatot kapta, hogy állítsa helyre az eredeti állapotokat: távolítsa el az évek során felhúzott beton válaszfalakat, hámozzon le a téglafalakról és a plafonról minden vakolatot és festéket, bányássza elő a boltíveket, gerendákat, stukkókat, tegye közszemlére a csöveket és a vezetékeket, a csupaszítás végeztével pedig duplatetővel létrehozott légkamrával, a falakon latexbevonattal biztosítsa az ideális klímát.
A kétemeletes épület fényárban úszik, erről a fémkeretesre cserélt ablakok mellett számos tetőablak és rafináltan elhelyezett nyílás, többek közt a fényfolyosóvá alakított egykori lift aknája gondoskodik. És hogy az ipari hodály mégsem tűnik ridegnek, az a tulaj makacsságának köszönhető: ragaszkodott ahhoz, hogy átköltöztesse előző otthona teljes berendezését, semmit nem hagyott kidobni, és nem is engedett be új bútort. A Minim egyszerűen csak elrendezte a tárgyakat. Én pedig nem is tudom, mikor láttam utoljára ilyen szépet.
Napidal:
Utolsó kommentek: