A The Edison klub a Los Angeles belvárosában álló, 1910-ben épült Higgins épület alagsorában működik, ott, ahol egykor a város első magántulajdonú erőműve üzemelt. Egy arizonai rézbáró, Thomas Higgins ugyanis nagyot álmodott a múlt század elején: Los Angeles akkor még beépítetlen nyugati oldalára, a mai Wall Street West negyed helyére vizionálta az új city-t, annak szívébe pedig a város toronymagasan legmodernebb épületét, a tudomány minden új vívmányát felvonultató saját irodaházát. Villámgyors elektromos liftekről, világításról, tisztított folyóvízről fantáziált, de mivel mindez 7 évvel azelőtt történt, hogy kiépült volna Los Angeles elektromos hálózata, futurisztikus álmait az épület alagsorában, erőmű formájában valósította meg. Ezt az elkövetkezendő évtizedekben még párszor korszerűsítették, bezárása után pedig, ahogy az lenni szokott, az enyészeté lett.

Ezt az elanyátlanodott, térdig vízben álló alagsori erőművet vette meg Andrew Meieran (furcsa timburtoni figura, róla bővebben lejjebb) és üzlettársa, Marc Smith, hogy létrehozzanak benne egy klubot, ami a város legendás szórakozóhelyei, a The Coconut Grove vagy a Ciro's rongyrázó stílusában, a korszak romantikus-optimista hangulatát idézve állít emléket a század eleji ipari forradalomnak. 3 évvel később és 2 millió $-ral szegényebben meg is voltak vele.

Az erőműben meghagytak mindent, amit csak lehetett: eredeti helyén áll a gőzkazán és a '20-as, '30-as években modernizált generátorok egész sora (előbbi a mai Ember Parlour, utóbbiak a Generator Lounge nevű teremben), és bár részben új helyre kerültek, eredetiek a gőztartályok és azok csövei is. A rossz állapotban talált régi turbinák darabjait alapos pucolás után félbevágva állították ki, hogy két koktél között belülről is szemügyre vehesse azokat a nagyérdemű. A mai dj fülke az egykori kémény és a kazánhoz vezető folyosó helyén kapott helyet. Tökéletesen illeszkednek a térbe az eredeti épületrészek stílusában épült új bővítmények is, mint a bejárattól lefelé vezető lépcsősor, a 12 méteres freskóval feldobott fal, a központi bár vagy a mellékhelyiségek.

A 2007-ben megnyílt és hamar fogalommá vált szórakozóhely tervezője, Meieran ugyan csak a megnyitó után egy héttel hallotta először a steampunk kifejezést, mégis tökéletesen foglalta össze a stílust. Az "ipari katedrálisnak" becézett, termekre tagolt Edisonnak gótikus, viktoriánus, szecessziós és art deco elemeket ötvöző eklektikus dizájnt adott, a hangsúlyt jó érzékkel a gépekre és az ipari fílingre fektette. A termeket a legkülönbözőbb helyeken, bolhapiacokon, rég bezárt berlini szórakozóhelyeken, és az ebay-en talált 1910 és 40 közötti bútorokkal, vagy mint a régi vonatállomás várótermi székei és a színpad szélén álló, '30-as években tervezett asztalok esetében, azok replikáival rendezte be. Itt-ott áll még egy régi gép, néhány ipari alkatrész, vagy egy azokból készített tárgy, mint például a meglehetősen látványos, üveg-szigetelőtestekből kreált hatalmas csillár.

Lenyűgöző helyhez lenyűgöző honlap dukál: Will Pearson 360 fokos panorámaképein termenként bejárható az egész komplexum. Én is ezt a logikát követem a képekkel, szálljunk teremről teremre.

A Generator Lounge:

A Music Room:

Az Ember Parlour:

A Main Bar:

A The Lab:

A The Well:

A Tesla Lounge:

A Game Room:

És az alaprajz, ami a fenti fotók alapján ad egy képet a hely méretéről:

Andrew Meieranról

A 43 éves, filmezéssel is kacérkodó, építész-történész végzettségű ingatlanguru megszállott épületmegmentő, aki régi, enyésző épületeket vásárol fel és állít helyre korhűen USA-szerte. Küldetéstudata korán jelentkezett: kezdő építészként elsőként San Francisco egyik történelmi épületét, a Queen Anne villát restaurálta,  majd helyreállította a Metzger kastély padlását. 1998-ban Los Angelesbe költözött, ahol megintcsak nem bírta nézni a történelmi városrész hanyatlását: bemelegítésként egy 2500 lakást rehabilitáló projekt keretében lendítette fel a környéket, majd 2001-ben megvette és kipofozta az 1919-ben épült, legendás Moorecrest villát, Charlie Chaplin, később Mary Astor, legutóbb Marilyn Manson otthonát. 2004-ben L.A. egyik legrégebbi bárját, a Golden Gopher-t mentette meg a pusztulástól, nemrég pedig megvette a '30-as évek egyik legendás szórakozóhelyét, az évtizedek óta fémrács borítással elcsúfított Clifton's Cafeteria-t, amit eredeti állapotában készül helyreállítani.

Innen és innen és innen.

Napidal: