Van a Károly körútnak egy szakasza, amit aligha ismernénk fel azokon a korabeli képeken, amiken nem látszanak sem a Dohány utcai zsinagóga kupolái, sem a Deák téri templom: ez a körút keleti (VII. kerületi) oldalának a Király u. és a Dob u. közé eső része (lásd fenti kép), ahol a régi házak közül egy sem áll már. Eredetileg csak erről a hét házról írtam volna, aztán egyik fotó hozta a másikat. Monstre poszt.
Az 1838-as árvíz idején a mai Deák tér felől i
A mai Károly, Múzeum és Vámház körút alkotta Kiskörút eredeti neve Országút volt. 1874-ben a Közmunkatanács 3 szakaszra osztotta az utat, és a mai Deák tértől az Astoriáig tartó szakaszt a közeli Károly kaszárnyáról Károly körútnak nevezte el. 1916-ban aztán IV. Károly király út, 1918-ban Népakarat körút, majd Népkörút lett belőle, de 1919-ben máris visszakapta a Károly körút nevet. 1926-tól a II. világháború végéig ismét Károly király útnak, aztán 1945-től Somogyi Béla útnak hívták, 1953-ben Tanács körútra nevezték át. 1991-től újra Károly körút neve. i
kb. 1870 i
kb. 1873 i
1896. A templom tornyát 1875-ben bontották le i
AZ ORCZY-HÁZ (mai Károly krt. 13-25.) †1936
Az akkor még Országútnak nevezett Károly körút és a mai Király utca sarkán, közvetlenül a zsidópiac mellett már 1730-tól állt a Király utca névadója, az Ángliai királyhoz címzett fogadó: istállókkal, kocsiszínnel, sőt raktárakkal várta az évi négy országos vásárra tóduló kereskedősereget. A helyére 1756-ban Mayerhoffer András (†1771) tervezett és épített házat, melyet lánya, Anna adott el Orczy Lőrinc költő fiának, Józsefnek. Ő a szomszéd telken álló családi kastéllyal egyesítette az épületet, így alakult ki az Orczy-házként ismert monstrum, a város akkor második legnagyobb épülete a Károly-kaszárnya után. 1829-ben kétemeletesre bővítették.
A ház már a század végén az óbudai zsidó kereskedők céh-háza volt, és ahogy a II. József 1783-as türelmi rendeletének kiadását követően beköltöző, addig csak üzlethelyiségeket, raktárakat bérlő zsidók mondták, egészstetl – egy komplett város. Az átjárókkal szabdalt hatalmas, három udvaros épületben a 142 lakás mellett rengeteg raktárhelyiség, két zsinagóga, két rituális fürdő, iskola, mészárszék, és könyvesbolt is működött, volt borbély, bába, patika, és házasságközvetítő, valamint legalább 1795 óta itt üzemelt a város egyetlen glatt-kóser, vagyis minden rituális előírásnak maradéktalanul megfelelő kávéháza is, a Café Orczy. Az Orczy-ház lebontásáig, 1936-ig maradt a pesti zsidónegyed szíve. i és i
Kb. 1900. Az Anker palota helyén még a Gyertyánffy-ház, a Király u. túloldalán az Orczy i
1905 i
1913 i
A Café Orzcy, a főváros leghosszabb életű, 1795-től 1936-ig működő kávéháza európai léptékű bőrkereskedelmi központ, kántor- és házitanító-börze is volt egyben. Este kilenckor szigorúan bezárt, "nem kívánt versengeni az utca éjjeli mulatóival, rossz hírű lokáljaival. Hajópadlós, füstös boltozatú termeiben kalapban ültek a pólisi zsidók, s hadonászva, ordítozva beszélgettek vagy adtak-vettek, alkudoztak egymással meg a betérő görög, örmény és román kereskedőkkel. A füstöt vágni lehetett, sűrű fokhagymaszag terjengett, nagy volt a ricsaj, ám időnként felemelkedett egy-egy pajeszos ifjú, és kellemes tenorján dalra fakadt. Ugyanis a vidéki zsinagógák itt keresték s helyben mindjárt vizsgáztatták is kántorjelöltjeiket. Keddenként tanút szintén lehetett bérelni peres ügyekhez." i
Kb. 1930. Már áll az 1910-ben átadott Anker-palota a Gyertyánffy-ház helyén. i
Az Orczy-ház egyik udvara i
Egyik zsinagógája 1920 körül már raktárként működött i
Az átjárók egyike 1930 körül i
1936, az Orczy és a szomszédos ház bontása, a KépTér blog FB oldaláról
Az Orczy-ház méretét jól érzékelteti, hogy a helyén épült fel 1937-ben a Károly krt. 25. alatti vörös téglás sarokház (Wellisch Andor), a 21-23. alatti vörös téglás épület (Wälder Gyula), és '38-'39-ben a bal oldali Madách ház.
1950 i
1954 i
Az Orczy-ház mellett a hatalmas Hadik-Barkóczy-házig 3 épület állt: egy széles, kétemeletes, amiről nincs adatom, de az 1838-as árvízi rajztól a bontásig mindvégig ugyanabban a formájában látható a képeken; mellette a Pollack Mihály által tervezett, 1815-ben épült, 3 emeletes Kolb-ház (pedig az imént említett, 1838-as árvízi rajzon földszintes ház látható a helyén), és egy 1864-ben Diescher József által 2 emeletessé átépített ház:
Az első kettőt az Orczy-házzal együtt bontották le 1936-ban a Madách-házak (és a meg nem valósult sugárút) kedvéért, a jobb szélső akkor még megúszta (bekarikázva a képeken):
1913; kb. 1950 (a Kolb helyén már a Madách ház); és ugyanott ma
HADIK-BARKÓCZY-HÁZ (Károly krt. 9.) †1975
A háztömb közepén magasodott a Czigler Győző által tervezett Hadik-Barkóczy-ház. A hatalmas épület körúti frontja 1890-ben i (más források i szerint 1896-ban), egy 3 emeletes, 1870-es Knabe Ignác ház helyére épült. Az új épület egészen a Károly körúttal párhuzamos Rumbach Sebestyén utcáig húzódott, hátsó épülete az 1870-ben elkészült, mai Rumbach u. 10. A háromudvaros épületen átvonuló átjáró az 1872-ben felépült Rumbach utcai zsinagógához vezetett, kifejezetten annak megközelítését szolgálta.
Jobbra a legnagyobb épület i
...és a másik irányból; balra a legnagyobb épület:)1913 i
1975! i
1975. körül bontották le a bérház körút felőli gyönyörű épületét, helyén 1980-ban új lakó- és irodaház épült (balra). Az új ház "az addigi, a telek közepén áthaladó, széles, reprezentatív átjárót e helyen a telek szélére billentette és jelentéktelenné változtatta. Ezzel úgy az átjáró funkcióját, mint esztétikai hatását erősen lerontotta. A Rumbach S. utca felől az első és második udvar jellege még eredeti, erős hangulati értékkel rendelkező, a harmadik udvar silány, de az átjárás még biztosított. A szabályozási terv (2005) szerint az eredeti átjáróházi rész is bontásra kerül." i Ez szerencsére máig nem történt meg.
Az átjáró ma, a Rumbach u. 10 felől. i
A HACKER-HÁZ (Károly krt. 7.) †1966
A Hadik-Barkóczy-ház mellett egy másik nevezetes épület, az 1776-ban épült Hacker-ház, vagy -a német "Saal" után- Hacker-szála állt.
A telken eredetileg özv. Fischerné földszintes háza állt, amit 1775-ben vett meg Hacker Antal József ácsmester, hogy egy emeleteset építsen a helyére. Első emeletén működött a híres bálterem, amit önérzetes joghallgatók kérésére alakított ki. "Pesten nem volt akkoriban a fiatalság táncmulatságaira alkalmas helyiség. A pesti tanács jelölte ki azokat a fogadókat, ahol a bálokat tartották. Ezek a fogadók, úgy mint a Hét Választó Fejedelem, A Két Lámpás, az Angol Király, a Fehér Paripa és a Két Nyúl lettek Pest város első "báltermei". Hozzájuk csatlakozott még a Kolbacher-kertben lévő Zöldkert táncterem. Ez utóbbi kimondottan táncterem céljait szolgálta. A Zöldkert táncteremben rendezte a városi német polgárság az összes táncmulatságait. A fiatal jurátusok, azaz joghallgatók sérelmesnek tartották azokat a feltételeket, melyeket a táncterembe történő belépéshez kötöttek, ezért felkeresték Hacker Józsefet, hogy építsen számukra báltermet".
Az épület földszintjén kávéház is működött, udvarában hatalmas kerthelyiség vonzotta a szórakozni vágyókat. Hamar olyan népszerűvé vált a Hacker-szála, hogy az 1787. évi helytartótanácsi báli rendelet a többi táncteremről már említést sem tett.
Az épület egyik felében később színpadot alakítottak ki a magyar színtársulat számára. 1809-től három éven át itt tartották a magyar nyelvű előadásokat Vida László igazgató vezetésével, itt lépett fel először Déryné Széppataky Róza, és itt látott először színielőadást egy fiatal jogász, Katona József, akire olyan mély hatást gyakoroltak a látottak, hogy Békessi álnéven ő maga is beállt a társulatba, és megírta számukra első drámáját, a Jolánthát. A magyar társulat 1812. februárjáig működött a Hacker-szálában. Miután a német színtársulat új épületet kapott, ők a Rondellába költöztek át. i
Kb. 1956 i
A házat 1966 végén lebontották. Helyére 1970 körül a balra látható, diplomatalakásokkal teli nyolcemeletes lakóház épült, falán emléktábla őrzi a lerombolt 190 éves ház és a magyar színjátszás korai időszakának emlékét. i
.
Kb. 1965 i
A VADEMBER-HÁZ (Károly krt. 5.) †1929
A háztömb végét a Hacker-ház melletti Vadember-ház jelölte ki a Dob utca sarkán. A telket 1736-ban vette meg Johann Georg Jobst, hogy ide építse fel a Vademberhez (Zum Wilden Mann) címzett vegyeskereskedését és fogadóját. Az 1744-ben elkészült épület jellegzetessége a timpanonján látható dombormű volt, közepén az embernagyságú Herkulessel. A ház 1807-ben leégett. Miután újjáépítették, egy másik fogadós, Marcibányi János vette meg, az épület ezért Marcibányi-házként is ismert. A vendéglőből később szatócsbolt, majd 1898-ban patika lett, de a cégér mindvégig megmaradt. A házat végül a Diana sósborszesz tulajdonosa vette meg 1929-ben, hogy egy nagyobbat húzzon a helyére, a domborművet pedig a timpanonból kibontva átmentettek a helyére épült lakóház falára, ahol ma is látható. Igaz, Herkules közben elvesztette a fejét, de a régi ház kapu zárköve alapján pótolták. A ház 2006-os renoválásakor pedig egyszerűen lefestették a város egyik legrégebbi cégérét. i
Az épület leghíresebb tulajdonosa a gyarmatáru kereskedő Kerstinger István volt, aki áruja és munkatempója mellett a fogadóban felszolgált, hatalmas szelet lekváros kenyereiről híresült el. Balla Vilmos A Vadember című, 1928-ban írt könyvéből tudjuk, hogy különösen országos vásárok idején volt nagy a forgalom a boltban, ajtaja előtt zajlottak le évente négyszer a sátoros sokadalmak. A ház tágas udvarában a segédek megállás nélkül dolgoztak. Szombatonként egy hétre való kávét pörköltek, hétfőn rendszerint kockacukrot vágtak, hisz akkoriban még ez is a kereskedő dolga volt, máskor káposztát gyalultak és savanyítottak. A nagy táblákban érkező szappant is ott vágták apró darabokra. A császárszakállat és mindig fekete bársonysapkát viselő dúsgazdag tulaj délelőttönként maga is a boltban dolgozott, délután pedig az irodájában könyvelt, számlázott és levelezett magyarul, németül és franciául. Kiterjedt belföldi, valamint export-import üzletét is saját maga vezette. Felesége mindenben segítette. i
Herkules új fejét a régi kapu zárkövéről mintázták. i
Herkules i, és a Vadember helyén álló Diana ház i, rajta (a reklámtábla alatt) az átmentett dombormű.
Az alábbi, Dob utcából készített fényképen a Károly körút szemközti oldalán ma is álló épületek láthatók, balról jobbra: egy 1869-ben épült Hild Károly ház, egy 1914-ben épült Nay és Strausz épület, és az igazi csemege, az 1912-ben épült Révész és Kollár féle Erzsébetvárosi Takarékpénztár épület:
1930-as évek eleje i
Ugyanazok ma:
Merthogy az Erzsébetvárosiból Nemzeti Takarékszövetkezet lett, és 1940-ben átépítették a homlokzatot. Így:
1939, 1941 és 2008. i
És ezt láttuk volna, ha a Károly körút-Dohány u. sarkára érve visszafordultunk volna a Deák tér felé a múlt század elején. A bal szélső ház nem áll már: ez az 1832-ben épült, 4 évvel később 2 emelettel megtoldott ház állt a Takarékszövetkezet épület helyén. A tömb végén, a mai Gerlóczy u. sarkán Örömi 1894-ben elkészült házáról ma már hiányzik a kupola. A kettő között az 1883-ban épült Röser-bazár átjáróval a Semmelweis u. felé, és az 1904-es Kriegler ház ma is áll. A háború után üzletsorrá visszabontott épületekről bővebben lejjebb, a távolban látható, a mai Erzsébet téren álló Kemnitzer-házról itt:
.
De megyünk tovább, mert van dokumentált változás a Dob utca-Dohány utcai zsinagóga, illetve a Dohány u.-Astoria közti szakaszon is.
A Dob u. és a zsinagóga közti kis háztömb ma 2 házból áll, de 1897-ig, amíg a Wesselényi utca utolsó, Síp u.-Károly krt. közötti szakasza meg nem épült, 4 épület sorakozott itt zárt sorban a 1854-59 között felépült zsinagógával. Bár az épületek több fennmaradt képen láthatók, csak annyit tudunk róluk, hogy a Magyar Konfekcióművek által 1929-30 között felhúzatott mai Alexandra könyvesház épületének földszintes elődjére 1887-ben építettek plusz 3 emeletet (bár ennek ellentmond az 1894-es Kossuth temetésről készült kép), és a szomszédjára is akkor húztak egyet. A zsinagóga melletti két épületről még ennyi adat sincs, azt viszont tudjuk, a Wesselényi utca építése által nem érintett ház hová tűnt: a zsidó hitközség egy 1898-ban ingyen kapott Parlament közeli telekre (a mai Pesti Központi Bíróság telkére) építtette volna fel új, hatalmas zsinagógáját, az építkezés azonban anyagi okokból meghiúsult. A telket elcserélték a még zárt sorban álló Dohány utcai zsinagóga szomszédos telkeire és a meglévő zsinagógát szabadon álló épületté, kibővítve pedig Európa legnagyobb zsinagógájává tették. i
1860 és 1896 között. Balra a Dob utcáig álló 4 ház. i
1894 i
1890 i
1902 i
1910. A szomszéd telken bővítették 1929-30-ban a zsinagógát. i
A fenti képen jobbra, a Károly körút-Dohány utca sarkán a gyakran Filmmúzeum háznak nevezett épület helyén álló Huszár-ház látható. A tulajdonosáról, Huszár Károlyról elnevezett ház az 1838. évi árvíz idején sokaknak nyújtott menedéket. Dohány utcai része 1846-ban épült fel, az 1848-49-es forradalom idejére már benépesült. A házban működött az 1864-ben megszűnt Hölgyfutár c. irodalmi napilap szerkesztősége, és itt lakott a lap szerkesztője, Nagy Ignác is. i
1911, bontás előtt i
A helyén 1912-13 között, Hoefner Guidó és Domány Ferenc tervei alapján épült fel a ma is álló épület, amit egy forrás i az építtető Viktória Biztosító Társaság után Viktória-háznak nevez, mindenki más csak Károly krt. 3/AB-ként emleget. Hatalmas art decós kupoláját még a háború előtt lebontották, mert "zavarta a városképet", az oldalkupolák még megvoltak az '50-es években. i A házban működő étterem és lokál helyén 1938-ban mozit alakítottak ki, ami később a Filmmúzeum nevet kapta, helyén ma a Belvárosi Színház működik.
A '20-as i és a '10-es évek végén i
1935 i
A fenti képeken jobbra jól látszik még az eredetileg Invalidus-háznak tervezett, végül kaszárnyaként használt későbbi városháza 108(!) évig épült, 1824-re elkészült Károly körúti épülete.i; i Viszonylag épen vészelte át a háborút, mégis egységes üzletsorrá bontották vissza, ami aztán egészen 2005-ig úgy maradt.
1950-es évek eleje, jobbra az üzletsor. Pár évre rá a Filmmúzeum ház oldalkupolái is eltűnnek i
A kitérő után még mindig megyünk tovább, mert a Filmmúzeum házzal induló háztömb legvégén, a Rákóczi út sarkán, szemben a (képeken már átépített) Nemzeti Színházzal állt az 1837-ben Kasselik Ferencz tervei alapján épült Vigyázó-ház. i
A Károly krt.-Rákóczi (akkor Kerepesi) út sarkán a Vigyázó-ház, szemben a Nemzeti i
1911. A Vigyázó-ház (jobbra) a mai Rákóczi út felől. Szemben balra az Astoria szálló helyén álló épület i
...és kb. 1930. Épp csak belóg, de látszik, hogy már áll az Astoria hotel. i
Még állt, amikor 1935-ben felépült mellette a mai Rákóczi út 4. szám alatti Georgia-ház (Barát Béla-Novák Ede tervei alapján). Helyére épült 1939-ben a Károly krt.-Rákóczi út sarkán ma is álló, jellegzetes MTA ház - tervezője, Hültl Dezső a Károly krt. felé eső részére a szimmetria kedvéért lényegében letükrözte a Georgia-házat, a kettőt pedig íves épületrésszel kötötte össze a sarkon i, így állt össze a jellegzetes épületegyüttes az Astoriánál, amiről csak kevesen tudják, hogy voltaképpen két épület.
1935-38 között i
A Vigyázó-ház (balra) és a Georgia-ház bizarr találkozása a Rákóczi úton, 1935-38 i
bontása, 1938. nov. i
...és a helyére épült MTA házzal kiegészített Georgia-ház a metró építésének idején a Zagyva híddal, 1963 i
És így tűnt el egy 1904-es épület egészen közel az Astoriához. 1980-ban egy S-modell butik nőtt ki a helyén, ma pedig ez áll ugyanott.
1947; '50; '65; '80
i=forrás
Utolsó kommentek: