Egy Elle Dekorból kellett megtudnom, hogy valaki más éli az én argentin álmomat. Újabban Buenos Airesről álmodozom ugyanis (nem véletlenül ajánlgattam lelkesen a "Living in Argentina" albumot). Így képzelem: odaköltözöm, veszek ócsóér egy bitang ódon villát, naphosszat gyönyörködöm a málló vakolatban, az évszázados kockakőben, bámulok kifelé a hatalmas vasablakaimon és élvezem, hogy a fű se nő, mert nekem az jó.
Juhász Budai Zsolt építész valami hasonlót tett: Buenos Aires Belgrano nevű villanegyedében vett magának egy eredetileg hotelnek épült, később óvodává alakított és ennek megfelelően megcsúfított épületet. Az érintetlen eredeti részeket felújította, a szükség-átépítések során jellgtelenné vált idegen testeket pedig az egykori építész fejével igyekezett újragondolni. Az új házrészek a gigantikus, hengerelt fémlemez tolóajtók és modern, szögletes formák dacára sem ütnek el a régitekől, talán mert ahol csak lehetett, bontott elemeket hasznosítottak újra, vagy mert a család egységesen, jellegzetesen dél-amerikai antik bútorokkal rendezkedett be a helyi bolhapiacról, a Mercado Pulgasról.
Infó: Elle Dekor 2008/3., képek innen, illetve flickr/lilianmirto "Buenos Aires Café"
Napidal:
Utolsó kommentek: