Lakberendezési rétegblog, benne másként gondolkodók otthonai és egyéb nem szokványos helyek. Formabontó megoldások, ipari stílus és ódon. Loftok dögivel. Minden, és csak az, ami tetszik. E-mail: haztaji kukac freemail pont hu.

Itt vagyok igazán aktív:

Minden eddigi poszt

időrendben, egy listán: Komplett archívum 

Utolsó kommentek:

Címkék

álmodjunknagyot (10) amszterdam (4) anno (20) archívum (komplett) (1) argentin (7) asunción (1) atlanta (2) ausztrál (14) ázsia (8) bambusz (1) bánya (3) bár (9) barcelona (5) bécs (1) belga (16) benzinkút (1) berlin (10) bolt (3) brazil (11) brit (46) brooklyn (14) budapest (15) buenos aires (7) bútor (7) celeblak (18) chicago (4) chile (1) country (5) dán (18) dél-amerika (20) dél afrika (4) enyészet (22) etterem (16) extrém (35) fal (6) festés másképp (4) filmlakás (2) finn (1) fokváros (4) francia (41) fürdő (2) garázs (6) görög (1) guru (7) gyárépület (45) hadi (7) hangár (2) ház (84) hazai (29) holland (14) hongkong (1) hotel (19) időutazó (3) ikea (2) ipari (49) iroda (12) iskolaépület (3) istállóépület (8) izrael (2) japán (2) kalifornia (11) kanada (2) karácsony (16) kék (2) kína (4) klub (1) konténer (5) könyv (5) koppenhága (9) kuba (1) kult (18) lakás (56) lakóautó (2) lakóhajó (5) lengyel (1) litván (1) loft (117) lombház (2) london (25) los angeles (3) madrid (3) malajzia (1) manhattan (27) marokkó (1) marseille (2) Melbourne (4) mexikó (1) modern (1) Moszkva (1) német (15) new york (53) norvég (1) nyócker (3) öko (8) olasz (12) orosz (4) osztrák (1) paraguay (1) parfüm (2) párizs (22) penthouse (5) piros (1) portugál (2) provence (5) rakétasiló (1) raktárépület (23) retro (23) rom (4) románia (1) rózsaszín (3) saját (6) san francisco (9) sao paulo (8) shabby chic (6) sörfőzde (5) spanyol (12) spitalfields (4) steampunk (2) stúdió (5) svájc (2) svéd (20) Sydney (6) színes (20) szingapúr (1) szlovákia (1) templom (3) tetőkert (2) Thaiföld (1) török (1) trend (3) tunézia (1) tűzoltóállomás (1) újrahasznosított (15) új zéland (4) ukrán (1) ünnep (1) uruguay (3) usa (85) vatera (4) vintage (43) víztorony (2) zöld (14) Címkefelhő

Kedvenc blogok, oldalak

Színes fotók az I. világháborúról? Bizony.

háztáji 2011.10.24. 11:57

 

 

A legutóbbi poszt kommentjeiben érezhető volt némi hitetlenség:  még hogy színes fotók az I. világháborúról... Pedig léteznek. Köszönet Qué tapas hay  és Steve the Great nevű kommentelőinknek, amiért azonnal belinkelték Prokugyin-Gorszkij fotóit. Én most egy majd 100 évig elfeledett és csak nemrég, a BBC által újra felfedezett gyűjtemény, Albert Kahn The Archives of the Planet sorozatának fotóit dobom be bizonyítékként.

Albert Kahn (aki nem tévesztendő össze az azonos nevű amerikai építésszel) művészkörökben mozgó, a technika vívmányai és főleg a fényképészet iránt érdeklődő vagyonos francia bankár volt, aki 1909-ben üzleti úton járt Japánban, és ha már ott volt, fényképészével, Alfred Dutertre-rel színes képeken örökíttette meg a távoli országot. Ekkor született meg "a bolygó archívuma" („The Archives of the Planet”) névre keresztelt mamut-projektjének ötlete: Jean Brunhes vezetésével fényképészeket küldött minden kontinensre, hogy megörökítsék a világ különböző pontjait színesben, Autokrómon (erről bővebben lejjebb).

Emberei 1909 és 1931 között 72.000 színes fotót készítettek 50 országban. Franciaországban 1914-ben, véletlenül az I. világháború kitörése előtt pár nappal kezdtek fotózni, felbecsülhetetlen értékű színes fotókat hagyva a világra. A projektnek a gazdasági világválság vetett véget, Kahn tönkrement és többé nem tudta finanszírozni a világfotózást. Megválni kényszerült a párizsi Boulogne-Billancourtban található házától (legendás kertjébe azután is naponta visszajárt), amiben 1986 óta működik a fényképeit gyűjtő és kiállító Albert Kahn múzeum.

 

 

 

 

 

 

 

 

Mielőtt mutatok párat a projekt többi, nem világháborús fotója közül, tisztázzuk, mi is az az Autokróm, amivel a képek készültek: a Lumiere fivérek által 1904-ben szabadalmaztatott, első valódi, tömegesen is alkalmazható színes képrögzítési eljárás. 1907-ben terjedt el, akkor sikerült a lemezeket gyárilag előállítani (1913-ban már napi 6000 db-ot gyártottak), és egészen a ’30-as évekig használatban volt. Bár 1912-ben forgalomba került egy sokszorosításra kifejlesztett Utocolor nevű papír, a másolatok rossz minőségűek voltak, és az Autokrómok gyakorlatilag sokszorosíthatatlanok maradtak. Utolsó verziója, az Alticolor egészen 1955-ig kapható volt. Leggyakrabban 9x12 cm, de ritkán előfordul 13x18 cm-es is.

Anyaga: burgonyakeményítőből és szénporból összeállított színszűrőréteggel ellátott üveg diapozitív. A Lumiere-fivérek által megadott rétegvastagságok szerint a keményítőszemcséket tartalmazó szűrőréteg 0,062 mm, az erre öntött lakkréteg 0,01 mm, az efölé, a szűrőrétegre kerülő brómezüst-emulzió 0,02 mm.

Az eljárás: az üveg diapozitívon a fény egy színezett keményítőszemcsékből álló szűrőrétegen hatol keresztül. Az egyenletesen elosztott szemcséket cinóbervörösre, sárgászöldre és ultramarinkékre festették, majd ezeket alaposan összekeverve szürke réteget kaptak, melyben egyik alapszín sem dominált. A szemcsék közti hézagokat finom szénporral töltötték ki, ami semmilyen színű fényt nem bocsát át. Az így előállított szűrőt lakkal vonták be, ezután a rétegre ráöntötték a fényérzékeny emulziót. A lemezt fordítva, üvegoldala felől világították meg, hogy a keményítőszemcsék színszűrőként működhessenek. Jó eredményt csak egy plusz sárga színszűrő használatával lehetett elérni, mert az anyag a kékre túl érzékeny volt. A felvétel során a megfelelő színű sugarak csak a velük egyező színű rácspontokon tudtak átjutni, s feketedést okoztak az alattuk levő fényérzékeny anyagon. A lemez hosszú expozíciót igényelt, mert érzékenysége a legjobb esetben is csak harmada volt az akkor használatos fekete-fehér lemezekének.

Az előhívás: a sötétkamra világításához a gyár által mellékelt szűrőt kellett használni, amely virida papír néven sárga és zöld hártyákból állt. Öblítés után az ezüstképet nem fixálták, hanem kálium-permanganátban kihalványították, megvilágították az eredetileg fény nem érte brómezüstöt, és amidolos fürdőben, három percig újrahívták, így alakult át az eredetileg negatív kép pozitívvé. Mivel a természetes száradás során az emulzió gyakran elvált a hordozótól, az egy-két perces, gyengén folyó vízben történő mosás után hirtelen, ventilátor segítségével szárították meg a képeket. A lemezt bizonyos korlátok között erősíteni, gyengíteni is lehetett. (Wikipédia)

 

 New York

 Kanada

 London

 

 

 

 A fenti 4 és a legelső fotó: Franciaország

 Németország

 Görögország

 Egyiptom

Végül egy portré, mert azok is készültek: Colette, személyesen

 

A félreértések elkerülése végett: nem ezek voltak a világ első színes fotói (még ezek sem!), azokért egészen az 1840-es 1850-es évekig kell visszarepülni. Ezek egy századeleji gyűjtemény darabjai.

Innen, innen, innen és innen.

Címkék: anno francia hadi

13 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://haztajidizajn.blog.hu/api/trackback/id/tr503325744

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Kricsfalussy Beáta | HOGYAN LETT A FÉNYBŐL KÉP? 2011.11.07. 21:23:09

Valószínűleg az emberiséggel egyidős a vágy, hogy megörökítsük a mulandó pillanatot. Évezredeken keresztül egyedül a művészet elégíthette ki ezt az igényt, de a művészi ábrázolások sem tudták pontosan visszaadni a valóságot.A természet hű másolásához a...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

károly szántana 2011.10.24. 14:23:17

brutál! ha összevetem a huszonöt éves polaroid képekkel, amik már csak a világoskék különbözö árnyalatait mutatják, különösen.

malpaso 2011.10.24. 14:37:25

gyönyörű, gazdag-száraz színek! hová kurvult az emberiség a a borzadály technicolorral?! :-)

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2011.10.24. 15:02:18

Jó képek (mint dokumentumok) és szépek ezek a visszafogott, kissé mesterséges színek. A technika érdekes, habár sok hátránya volt, ezek közül leginkább a hosszú expozíciós idő volt zavaró (lehet is látni némelyik fenti képen, pl. amikor a ló feje vagy a gyalogos bemozdul, s ezért felismerhetetlenné válik). A fekete-fehér képekkel már ekkoriban is sokkal rövidebb expozícióval lehetett fotózni.

red_quill99 2011.10.24. 15:28:10

Volt szerencsém a múzeumhoz, éppen egy Bretagne-ról szóló tematikus kiállítás volt benne, szintén autokróm technikával. Ha valakinek több ideje van Párizsra a szokásos turista látnivalókon kívül, ez egy igazán érdekes kis gyöngyszem, kár kihagyni. Nem mellesleg nagyon szép kert is tartozik hozzá, ősszel gyönyörű.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2011.10.24. 16:08:14

kaphatnánk forrást az 1840-es színes fotóra? Szerény ismereteim szerint Maxvell az 1860-as években vetített színes képet, és Du Hauron a 70-ben csinált papíralapú színes fotót.

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2011.10.24. 16:30:23

Lenyűgöző.... repülőmániásként pedig rémisztő, hogy milyen "repülőgépekkel", de mondjunk inkább "repülő eszközökkel" emelkedtek a levegőbe az első világháborús pilóták... Azt hiszem, egy mai fighter-pilotnak feladnák a leckét ezek a gépek.

háztáji · http://haztajidizajn.blog.hu 2011.10.24. 16:31:16

@Deak Tamas: Természetesen jól tudod. 1850-es éveket akartam írni, Levi Hill Hillotype-jaira gondolok. Ő az, akit sokáig csalással, utólagos színezéssel vádoltak, ami részben igaz is volt, aztán rehabilitáltak, miután Joseph Boudreau 1981-ben az egykori leírás alapján reprodukálta a Hill féle lemezt és sunyi adalékok nélkül is színes képeket kapott.
en.wikipedia.org/wiki/Hillotype

szbszig 2011.10.24. 18:30:47

Csodálatosak! Az orosz bácsi képeiből láttam már, bár a nevét neki se tudtam, ezekről viszont egyáltalán nem hallottam. :)

fingerbangs 2011.10.24. 20:24:05

őrület hogy a világ már akkor is színes volt

Lakásfelújító Feri · http://www.lakasfelujitas1.hu 2011.10.31. 08:54:52

Viszont ez az oldalad tetszik nagyon. Ez már tényleg művészet. Vitatkozni meg nem szeretnék sem veled, sem másokkal. A nevem melletti link? Ez azért van, mert én arcomat adom minden megjegyzésemhez, nem élem a trollok fekete világát.