Lakberendezési rétegblog, benne másként gondolkodók otthonai és egyéb nem szokványos helyek. Formabontó megoldások, ipari stílus és ódon. Loftok dögivel. Minden, és csak az, ami tetszik. E-mail: haztaji kukac freemail pont hu.

Itt vagyok igazán aktív:

Minden eddigi poszt

időrendben, egy listán: Komplett archívum 

Utolsó kommentek:

Címkék

álmodjunknagyot (10) amszterdam (4) anno (20) archívum (komplett) (1) argentin (7) asunción (1) atlanta (2) ausztrál (14) ázsia (8) bambusz (1) bánya (3) bár (9) barcelona (5) bécs (1) belga (16) benzinkút (1) berlin (10) bolt (3) brazil (11) brit (46) brooklyn (14) budapest (15) buenos aires (7) bútor (7) celeblak (18) chicago (4) chile (1) country (5) dán (18) dél-amerika (20) dél afrika (4) enyészet (22) etterem (16) extrém (35) fal (6) festés másképp (4) filmlakás (2) finn (1) fokváros (4) francia (41) fürdő (2) garázs (6) görög (1) guru (7) gyárépület (45) hadi (7) hangár (2) ház (84) hazai (29) holland (14) hongkong (1) hotel (19) időutazó (3) ikea (2) ipari (49) iroda (12) iskolaépület (3) istállóépület (8) izrael (2) japán (2) kalifornia (11) kanada (2) karácsony (16) kék (2) kína (4) klub (1) konténer (5) könyv (5) koppenhága (9) kuba (1) kult (18) lakás (56) lakóautó (2) lakóhajó (5) lengyel (1) litván (1) loft (117) lombház (2) london (25) los angeles (3) madrid (3) malajzia (1) manhattan (27) marokkó (1) marseille (2) Melbourne (4) mexikó (1) modern (1) Moszkva (1) német (15) new york (53) norvég (1) nyócker (3) öko (8) olasz (12) orosz (4) osztrák (1) paraguay (1) parfüm (2) párizs (22) penthouse (5) piros (1) portugál (2) provence (5) rakétasiló (1) raktárépület (23) retro (23) rom (4) románia (1) rózsaszín (3) saját (6) san francisco (9) sao paulo (8) shabby chic (6) sörfőzde (5) spanyol (12) spitalfields (4) steampunk (2) stúdió (5) svájc (2) svéd (20) Sydney (6) színes (20) szingapúr (1) szlovákia (1) templom (3) tetőkert (2) Thaiföld (1) török (1) trend (3) tunézia (1) tűzoltóállomás (1) újrahasznosított (15) új zéland (4) ukrán (1) ünnep (1) uruguay (3) usa (85) vatera (4) vintage (43) víztorony (2) zöld (14) Címkefelhő

Kedvenc blogok, oldalak

Bódék, rongyosok az Erzsébet téren

háztáji 2011.09.01. 06:05

 

Temető, alkalmi vásártér, bűntanya, német színház (kettő is), kioszk, tejcsarnok, Nemzeti Szalon... Bár minderre ma már a világon semmi nem utal, ez mind volt valaha az Erzsébet téren, amit egykor a mai Deák tér és Bajcsy-Zsilinszky út felé is házak szegélyeztek. A mára a felismerhetetlenségig átalakított, otromba tér történetét Buza Péter Sajdik Ferenc rajzaival illusztrált, "Kószálunk a régi Pesten" című, bűbájos és könnyen fogyasztható várostörténeti könyvének szavaival meséltem el a poszt 2011-es megjelenésekor. Azóta kipofoztam az összeállítást, monstre poszt lett belőle. Tonnányi képpel.

 

Az Erzsébet tér a Deák tér felől nézve, kb. 1910 (xfree.hu)

 

Elöljáróban annyit, hogy ha egy bizonyos Galler János 1789-ben nem vásárolja meg 290 forintért a Váci kaput és az egykori temető kőkerítését lebontásra, magáért az anyagért, akkor az az évi árverésen Kemnitzer János tímár nem vehetett volna 18.000 pengőforintért két telket is a helyükön, nem építtethette volna fel Brein Ignác tervei alapján az 1821-re elkészült Kemnitzer-, más néven Két török- (1855-től Wodianer-) házat, melynek "L" alakú épülettömbje világosan elválasztotta egymástól a mai Deák és Erzsébet teret, és a környék talán egész másképp alakul.

  

A Kemnitzer-ház (varoskepp.blog.hu)

index fórum.jpgIndex fórum/Bp. anno

1785. „Pest új piacteret keres – a Helytartó tanács nem nézi jó szemmel, hogy az évi 4 nagy országos vásár napjaiban lépni se lehet a belvárosban a portékák és az azokra alkudozók miatt. A város vezetői szerették volna mégiscsak a falakon belül tartani a vásárokat, jó jövedelmet jelentett a helypénz, a tarka sokadalom. Ám a hatalom ezúttal nem engedett, komoly volt a szándék, hogy kiseprűzik a fényes paloták világából a kufárokat. Valahová a Váci kapun túlra.

A választás végül a régi temető telkére esett, a korabeli egészségügyi szabályok szerint az elhagyott sírkertek földjén amúgy sem lehetett 30 éven belül házat emelni. Megszületett az Új tér, vagy másként Új vásártér, amely aztán több, mint fél évszázadon át helyet kínált a piacozók deszkabódéinak. (…) Schiller János kamarai igazgató vetette papírra a terveket, s 1789-ben megkezdték a terepegyengetés munkálatait. A vadkacsafészkes, zsombékos, mocsaras mezőség planírozásán 50-100 napszámos dolgozott hosszú hónapokon át. Befelé, a város irányába lejtett a terep, egyik feléről 5 lábnyit el kellett hordani, a másikon 2 lábnyival feltölteni. A végén 14 hüvelyknyi durva sóderrel is beborították."

 


 

"1790-ben nyílt meg az Új vásártér. Ettől fogva évente négyszer változott itt a díszlet, újra és újra felépítették a deszkabódékat az országos vásárok napjaiban, hogy aztán lebontsák, elszállítsák azokat, átengedve a terepet más mulatságoknak. (…) Van olyan év is, amikor egyáltalán nem bontják le a deszkavárost, az ezernyi szellős tákolmány ilyenkor a csavargók birodalma: behúzódnak ide az ősz esői, a tél hidege elől. Aki ilyenkor erre téved, különösen estefelé, nem lehet biztos abban, hogy élve jut át a rongyosok alkalmi szálláshelyének veszedelmes stációin, még ha el is kíséri egy-egy alabárdos éjjeli őr a busás borravaló fejében. Az a rozsdamarta alabárd nem sokat ér, ha az embernek hátulról ketten-hárman a nyakába ugranak…

Hogy ilyenkor valaki az Országútról (a mai Károly krt.) vagy a környező utcákból – meglátván más veszedelmét – idesietne, arra nincs sok remény: egyiptomi sötétségbe burkolódzik a környék, az egy szem olajlámpás, amely a tér közepén lévő rozoga kút tetején árválkodik, mindegyre kialszik, s ha ég is, vastag füstöt ereget. Bár ez az olajlámpás már a haladás szimbóluma – minden hónapban 2 teljes hétig. A másik 2 héten a hold világít. Érvényben van ugyanis a tanács takarékossági rendelete. Az előírás szerint telihold előtt és után 5-5 napig tilos meggyújtani a lángot.”

 

Az Új tér megszületése két jelentős eseményt vont maga után: az elkészülte után 5 évvel, 1795-ben vezették be a közvilágítást (üvegszekrényben pislákoló, repceolajjal működő kanócos mécsesekre tessenek gondolni), valamint ebben az évben tiltották be végleg a juhok legeltetését a mai belvárosban. Másfél évszázaddal később aztán újabb fordulat következett be a tér életében. 1847. februárjában ugyanis leégett a hatalmas, 3500 néző befogadására képes Vörösmarty téri német színház. Ez:

 

egykor.hu

Szavazás döntött a pótszínház új helyszínről, a három lehetséges színhely közül pedig - a várospolitikára jellemző módon - a legkevesebb szavazatot kapott Új vásártér nyert. A Not-Theatert mindössze pár hónap alatt húzták fel az Új vásártéren, sétateret varázsolva a bódék, sátrak helyére. Az áltimpanonos épület nagyjából a tér közepén, vagy inkább a Bálvány (ma Október 6.) utcai sarokhoz közelebb eső frontján magasodott, bejárata a Danubius kút magasságában lehetett. Ez  az első Not-Theater volt, mert kevesen tudják, hogy kettő létezett. (Az egyetlen fennmaradt fénykép már a másodikatt ábrázolja.) 1848. áprilisában, amikor Hentzi ágyúzni kezdi Pestet, az egyik gránát telibe találta az amúgy is roskatag teátrumot, amitől addigra elfordultak a magyar nyelvű előadásokat követelő nézők. 

 


 

A másodikat 1853-ban ugyanitt építik fel, immáron kőből, de nem sokkal jobb minőségben. ”A 2. Not-Theater jó 16 évet szolgál, de ennyi idő elég ahhoz, hogy repedések jelenjenek meg a falakon, lehulljon a vakolat, s a használhatatlanságig megkopjon az egész instrumentáció – de a fiatalon elaggult épület mégis bevárja, míg lebontják. S ez igazán szép teljesítmény, ha meggondoljuk, hogy nemcsak az előző kettő, de az utolsó pesti német színház, a Gyapjú (azaz Báthory) utcai is tűzben pusztul el.” Utolsó előadását 1870. április 9-én tartotta.

 

A 2. Not-Theater

A tér parkosítása, különösen a fásítás egyébként nem ment egyszerűen, sokan képviselték azt az álláspontot, miszerint "az erdő helye az erdőben van. Eggenberger Ferdinánd könyvkereskedő vezette azt a különleges küldöttséget, amely e tárgyban magánál Albrecht főhercegnél instanciázott. Két vadgesztenyefát is hoztak ide egy lebontott ház mellől: a Rákóczi (akkor még Kerepesi) úti első nemzeti színház sudár őrtállóit." A fákban tanyázó nemtörődöm verebekkel egyébként volt elég baj később. Hiába rendeltek ki vitézeket rendet rakni, a sörétek meg se kottyantak a madaraknak. A problémát végül a Károly kaszárnya valamelyik tornyában fészkelő, városszerte elhíresült héja oldotta meg.

Kedélyes kioszk is épült itt, 1855-ben. Bihr József uzsonnázó pavilonja egészen 1873-ig szolgált, Buda, Pest és Óbuda egyesítésének évében adta át helyét a Halitzky-Hauszmann duó pompás emeletes kioszkjának, melynek alsó szintjén étterem, emeletén táncterem üzemelt. A neoreneszánsz stílusú új kioszk (a tér nyugati oldalának közepén) volt az első középület, melynek homlokzatára felkerült az egyesített főváros új címere.

 

A Hauszmann kioszk (szigetiandrás.atw)

erzsebet_setater via zoldkalauz.hu.jpg

(zoldkalauz.hu)

via bridzs.hu.jpg(bridzs.hu)
Kioszk.jpg(egykor.hu)

Három évtizedig tartott a boldog békeidőkre jellemző idillikus állapot a téren, amit Appiano polgármester ötlete ellenére, miszerint a Haynaut felváltó Albrecht kormányzóról kellene elnevezni a teret, 1858-ban mégis inkább az uralkodó hitvese után kereszteltek Erzsébet térre. „Aranyos rács, aszfaltos út szegélyezi immár az üde levegőt lehelő teret, a festői zugokban megbúvó székeken három krajcárért le is lehet ülni, hogy gyönyörködjön az emberfia az Erzsébet tér híres cseh olajfáinak édes illatában, s a katonabanda szívbolondító muzsikájában.”

Hevesi Lajos 1873-ban így írt az Erzsébet térről: „E tér közepén azelőtt az ideiglenes német színház éktelenkedett, melynek helyét most a gyapjúutczai német részvény-színház pótolja. A sétány keleti oldalán az 1872-ben megkezdett s már 1873-ban bevégzett szép új kioszk áll, melyet Hauszmann és Halitzky építettek. A mellette levő régibb kioszkot el fogják mozdítani. Az új kioszk elé még 1873 folytán két szép szökőkutat szándékoznak állítani, ércz-öntetű alakokkal. A sétány növényzete igen csinos és legújabban a virág-tenyésztésre is több gond van fordítva. Megemlítendő itt azon szerfölött erős illat, mely májusban és júniusban az egész Lipótváros utczáit betölti s az idegen orrát különösen megkapja; ezen illatot egy pár cseh olajfa (Elaeagnus angustifolia) szórja, mely ez időtájt a sétányon teljes virágában áll.” („Budapest és környéke”, innen.)

 

erzsebet_ter_1910_korul via zoldkalauz.hu.jpgkb. 1910, balra a kioszk, háttérben a mai József A. u. (zoldkalauz.hu)

 A tér egy 1884-es térképen:

1884.jpg

 

A kioszkot 1907-ben a Vágó testvérek alakították át a képzőművészeteket támogató Nemzeti Szalon számára, meglehetősen szokatlan módon: az épület új főbejáratát az ellenkező oldalra, a tér közepéről a Bécsi utca felé néző új, szecessziós homlokzatú épületrészre helyezték, és bár az eredeti homlokzat neoreneszánsz jellegét megőrizték, ablakait befalazták és kör alakú pavilonokkal egészítették ki. Oda települt később a Központi Általános Tejcsarnok kioszkja. A II. világháború után vendéglátóipari egységként és moziként működött, 1960-ban bontották le a Nemzeti Szalonnal együtt. i

 

nemzeti_szalon via zoldkalauz.hu.jpgA Bécsi utcára néző új, szecessziós homlokzat (Wikipédia)

via epa.oszk.hu.jpg(epa.oszk.hu)

erzsebet-teri-tejcsarnok-kioszk-_2.jpg

 Az eredeti, befalazott ablakú homlokzat a tejcsarnok új pavilonjaival, 1910

via egykor.jpg1910-es évek vége (egykor.hu) erzsebet-teri-tejcsarnok-kioszk-1910.jpg(egykor.hu)

1950.jpgJobbra, '50 körül, az 1918-ban elkészült, háborúban megsérült Adria palotából kialakított Budapesti Rendőr Főkapitányság (2000 óta Lé Meridien) árnyékában (fortepan)

 

A tér környéke a századfordulón:

Deák 1907.jpg1907-ben a Deák téri templom felől, jobbra a Kemnitzer-ház (fortepan)

És a mai József Attila utca felé néző nyugati oldala: 

jozsef-attila-utca via egykor.hu.jpg1906 (egykor.hu)

József Attila u felől via egykor.hu.jpg1910 körül (egykor.hu)

Tisza István u via egykor.hu.jpg

1928, a mai József Attila u. (egykor.hu)

Erzsébet tér 2 via UrbFace.jpg(urbface.hu)

1932 Időjelző házikó és 1935 fortepan.jpg1932, időjelző házikó a téren és 1935, háttérben a József Attila utcai sarok (fortepan)

1956 Október 6 utcából nézve.jpg1956, az Október 6. u. -József A. utcai sarok felől (fortepan)

 

A teret a keleti oldalon, a Váci körút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) felé egykor házak szegélyezték. Ez a két kép a mai Károly körút felől készült, a sarkon a Kemnitzer-ház (a háttérben a Bazilika, jobbra az eredeti Anker-ház). Netán lebombázták őket? Dehogy.

 

1896 via budapesti.eoldal.hu.jpg

1896 (budapesti.eoldal.hu)

Kb. 1900 (egykor.hu)

Bár ezek az épületek viszonylag jó állapotban vészelték át a háborút, az önkormányzat 1948-ban úgy döntött, hogy a Deák teret városrendészeti okok miatt egybeépíti az Erzsébet térrel és az így kialakult hatalmas területet Sztálin térre kereszteli. A projekt keretében hét szomszédos ház került bontásra a mai József Attila utcától a mai Bajcsy-Zsilinszky útig. i Teljesen feleslegesen és örökre elrondítva a környéket. A helyükön a '60-as évek közepén parkoló létesült.

 

1949 fortepan_5365.jpgPár évig még egységes sorrá visszabontva állt a Kemnitzer-ház. 1949 (fortepan)Deák tér Kemmnitzer ház bontása 1950.jpg'54-re már 2 szomszédos háznak is annyi (fortepan)

1954 fortepan_26995.jpg1954 (fortepan)

Tíz évvel később pedig készül is a parkoló a lebontott házak helyén:

erzsebet_60-as_evek-epul_a_parkolo via zoldkalauz.hu.jpg

erzsebet_ter_1964-epul_a_parkolo_2 via zoldkalauz.hu.jpg(zoldkalauz.hu)

 

A teret díszítő Danubius-kutat 1958-ban a Kálvin térről helyezték át. Az 1880-83 között elkészült kút terveit Cziegler Gyula pályaművének felhasználásával Ybl Miklós, szobrait Fessler Leo mintái alapján Brestyánszky Béla jegyzi. Érdekesség, hogy a kutat eredetileg a Ferenciek terére szánták, de miután 1869-ben a Pesti Első Hazai Takarékpénztár vezérigazgatója, Steiger Gyula indítványozta egy díszkút felállítását az újonnan megnyíló Kálvin téri fiók elé, inkább oda került. Steiger valószínűleg Ybltől kapta az ötletet, aki jól látta, hogy az öt utca találkozásában sokkal jobban érvényesülne a mű.i A kút 1944-45-ben súlyosan megsérült, áthelyezése előtt Győry Dezső faragta újjá. Új helyén, '78-ban a tetején álló férfialakot 180 fokkal elfordították.

Itt még az eredeti helyén:

vizmuvek.hu.jpg(vizmuvek.hu)Danubius kút Kálvin tér.jpg

elsovilaghaboru.com.jpgA másik irányból: a Baross u.-Üllői út torkolata (elsovilaghaboru.com)

via fszek.hu 2.jpgEnnyire sérült meg. (fszek.hu)

 

1948-49-ben Nyíri István tervei szerint épült fel a téren a Volánbusz (korábban: Volán) központi autóbusz-pályaudvara. Alább rengeteg kép erről is.

Az 1858-tól Erzsébetnek nevezett tér neve 1946-tól Sztálin, '53-tól Engels, '90-től ismét Erzsébet tér. Területe a II. világháború után, a dél-keleti határvonalát kijelölő házsor bontásával jelentősen megnőtt, bár a házak helyén '65-től 2005-ig parkoló üzemelt. 2006-ban készült el a Gödör, arra pedig bizonyára nagyon jól emlékszik mindenki, hogyan is lett abból 2012-re Akvárium (hirtelen meg nem hosszabbított szerződéssel, pályáztatás nélkül), hogy aztán 2013. augusztus 1-én államosítsák, majd határozatlan időre bezárják.i Most (2014. feb. 21.) épp készül valami, átépítgetik, füvesítenek, akit érdekel, itt követheti nyomon.

 

via retronom.jpgretronom

ilyenisvoltbudapest 2.jpg

ilyenisvoltbudapest 1969.jpg

1969, ilyenisvoltbudapest.hu1972 fortepan.jpg

1972, fortepan

epiteszforum.hu

budapest-v-kerulet-engels-teri-mavaut-palyaudvar-design-terminal-_12.jpgegykor.hu

old-ikarus.hu

egykor.hu

.

Forrás:

Buza Péter - Sajdik Ferenc: Kószálunk a régi Pesten, 1986, Panoráma (72,- Ft)

Plusz bfl archívportálegykor.hu, wikipédiafalanszter blog, mno.hu, zoldkalauz, fortepanilyenisvoltbudapest.huold-ikarusz.hu, epiteszforum.hu, retronom.hu

A kis i közvetlen link a forráshoz.

Napidal:

Címkék: budapest anno hazai

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://haztajidizajn.blog.hu/api/trackback/id/tr603193976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

tafizoli 2014.11.10. 05:34:28

Ennyi Embernek tetszett a "Budapest régi képeken" csop.-ban
Reichard Ágnes
Andrea Micsey
Zoltán Patonai
Antal Karai
Zoltán Lajtos
Nagy Márta
Zsuzsánna Nagy
Fehér Tibor
Petrilla András Gábor
Eszter Márton
Szedlacsek György
Rita Csemez
Judit Sebestyén-Molnár
Zsofia Kempfner
Erzsébet Szilágyi
Agota Koosz
Ferenc István Buzás
Mikulas Sylvia
Kovács Judit E G
Nádasi Antal
Apáthi Zsuzsanna
Katalin Rózsa
Péter Kunz
Zoltan Gyetvai
Gizi Árendásné
Tamás Nemes
Zoltán Páll~~~~~~~1 óra leforgása alatt !! :-) KÖSZÖNJÜK !!