Régóta készülök jól megmondani: mindig a fürdőszoba rontja el. Nézegetem a jobbnál jobb otthonokat, és a fürdők általában kilógnak. Unalmasak és érdektelenek (igen, az enyém is). Hiába a fél vese árán vett csúcsdesigner szaniter, a plazmatévés zuhanykabin, meg a bugyogós kád, ami ágyba viszi a reggelit, a végeredmény csak egy újabb fantáziátlan, steril fürdőszoba, ami külön életet él a lakás többi részétől. Biztos, hogy ennek így kell lennie, csak mert ezt szoktuk meg?
Mi lenne, ha újraértelmeznénk az egészet, és a fürdő nemcsak egy idegen test, egy csupacsempe mosdó-kád-wc együttes lenne, hanem a lakás szerves része, a többi szobával egyenértékű helyiség? Ha mondjuk lenne karaktere, urambocsá, lelke neki? Összegyűjtöttem néhány kedvencemet.
És az álom kategória: fürdeni odakint, a természet lágy ölén:
A fotók sajnos túl sok helyről származnak az azonosításhoz.
Utolsó kommentek: